Clarinex
szobiköztér arrow szobiköztér arrow A kisvasút felújításának hajnalán





Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítód? Regisztrálj
Kisvasút Menetrend
kisvasut gomb
FONTOS OLDALAK!
magosfa
kisvasut.hu
mpartygomb
szobimazsorett
powered_by.png, 1 kB
A kisvasút felújításának hajnalán PDF Nyomtatás E-mail
Felhasználói értékelés: / 1
LegrosszabbLegjobb 
 
on 02-03-2008 23:59
Views 1594    
Favoured Semmi

 

Image

Cikk a Szobi Hírnökből 2003-ból

 

Mottó: Turistaszempontból óriási jelentősége volna annak, ha a Börzsönyi hegység szívébe vezető számos iparvasút személyforgalom lebonyolításával foglalkozna. Ezek az iparvasutak tehát a turistaforgalom szempontjából  jelentőséggel ez idő szerint nem bírnak, s csak remélhetjük, hogyha az illetékes körök a belső idegenforgalom nemzetgazdasági fontosságát felismerik, úgy a viszonyok meg fognak változni."

(Börzsöny útikalauz, 1931.)

 

Szob városára nagyszerű, piros betűs napok  köszöntenek: az Európai Unió Regionális Operatív Program - Turisztikai vonzerők fejlesztése  pályázat eredményeképpen rövidesen megkezdődik a Szob- Márianosztra-Nagyirtás— Nagybörzsöny kisvasút turisztikai célú  helyreállítása. A Nagybörzsöny- Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány által Pest Megye Önkormányzata támogatásával kiadott  Kisvasutak a Börzsönyben" c. prospektus Segítségével röviden idézzük fel a kisvasút történetét.

„A nagybörzsönyi kisvasúthálózat 1908-tól épült ki a letermelt faanyag elszállítására, 1912-ben Szob és a Csákhegyi kőbánya között kőszállítási céllal fektettek le síneket. Az Ipolypásztóhoz kapcsolódó nagybörzsönyi hálózat Trianon után nagyvasúti kapcsolat nélkül maradt, ezért az erdőbirtokos esztergomi érsekség 1922-24 között összekötő vonalat épített Kisirtás és a Csák-hegyi kőbánya (Szob) között. A szintkülönbséget a Tolmács-hegy oldalában csúcsfordítópár építésével, Nagyirtás és a Bezina-rét között merész hajtűkanyarokkal küzdöttek le. 1926-ban Kisirtásról szárnyvonalat építettek a Kereszt-völgybe. Az államosítás után 1957-ben Kisirtásról levezették a síneket Nagybörzsönybe. Az 1960-as évek végén a mellékvonalakat elbontották, de 1969-ben a Nagybörzsöny- Nagyirtás szakaszon az erdőgazdaság személyforgalmat vezetett be. 1976-ban Nagyirtás és a Csákhegyi kőbánya között megszűnt a teherszállítás, azóta itt a sínek eltűntek... 1992-ben a nagybörzsönyi és a szobi vonalrész is megszűnt. 1996-ban a térség önkormányzatai közalapítványt hoztak létre a kisvasút turisztikai célú helyreállítása érdekében, melynek áldozatos küzdelme eredményeként, 2002. szeptember 7-én a Nagybörzsöny- Nagyirtás szakaszon újraindult a forgalom. Az üzemeltetést a Nagybörzsönyi Erdei Kisvasút Kht. végzi. 2005-ben a PEA-ROP (Pályázat Előkészítő Alap- Regionális Operatív Program) keretében elkészült a vonal újjáépítési pályázata, ennek sikere  redményeként2006-tól megkezdődhet a Szob- Márianosztra-Nagyirtás vonalrész helyreállítása is." (A börzsönyi kisvasutak történetét fényképekkel  gazdagon illusztrálva a Cartographia kiadásában  2005 -ben megjelent Börzsöny turistakalauz aprólékos részletességgel közli.) Nézzünk a lassan   feledésbe merülő, ma már csak kisvasút- történeti „apróbetűs" sorokká zsugorodó események mögé! Néhány karizmatikus, a nemzeti értékekért, a Börzsöny csodálatos, semmilyen más tájjal össze nem hasonlítható vidékének turisztikai fejlesztéséért tevékenykedő honfitársunk kitartó, a jövő igényeit kiszolgálni hivatott munkáját most végre meg kell köszönni.

Csaknem 15 év - ennyi telt azóta, hogy sorsára  maradt a Szobi Gazdasági Vasút, s  Nagybörzsönyben is a pusztító időre bízta az Ipolyerdő Rt. az erdei kisvasutat. Szob  polgármestere fontosnak tartotta, hogy ne szedjék fel a síneket, tudta - ha majd a kisvasút sorsát mi magunk alakíthatjuk -, ez a vonal a turizmus  dunakanyari, börzsönyi gócpontjává teheti a várost. A tudatos fejlesztések évei következtek, s valahogy ezek mindig éppen a fővárostól Szobig tartottak. Megújult a 2/A úthoz kapcsolódó 12-es út, korszerűsítették a vasútvonalat, s megépült a kerékpárút is. Minden úgy alakult, hogy Szob a  Magas-Börzsöny turisztikai kapuja legyen, de ehhez ki kellett volna fényesedjen a Márianosztra felé vezető sínpár... 1996-ban ismertem meg Remitzky Zoltán polgármester urat, s kissé bátortalanul felvetettem: meg kellene próbálni Márianosztrával, Nagybörzsönnyel és a Szent Orbán Fogadó új tulajdonosával. Csillag Pállal összefogva. Bogárdi Zoltán országgyűlési  képviselőt bevonva valahogy megmenteni a  kisvasutat. S ahogy a mesében van: nem kellett kétszer mondani, mindhárom település  polgármestere (Remitzky Zoltán, Martos György és Frey Lajos) belevágott - még nem tudtuk, hogy  mibe. Megalakult a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasúiért Közalapítvány. Egymásban tartottuk a lelket, megtanultuk mi az: összefogni egy szép közös cél, a Szob-Nagybörzsöny kisvasút  érdekében. De a számtalan levél, fénykép, videófilm, tervdokumentáció, beadvány, tanulmány, eljárás és bejárás, értekezlet, fórum, újságcikk, tv-riport stb. alig-alig lendítette előre a kisvasút ügyét. Megszállottak voltunk, egymásban tartottuk a lelket. Amelyikünk ahol megjelent, előhozta a kisvasút ügyét.

A civilek támaszkodtak a  polgármesterekre, a polgármesterek támaszkodtak a civilekre, a fontos emberek látogatása pedig Nagyirtáson végződött. Erőnket megsokszorozta az, hogy minden érdekelt  szerv, minisztérium (pl. az 1997-ben alakult Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a GM, az FVM stb.)  elvileg támogatta a felújítást. „Az Önök terve műszaki és történeti emlék megmentése, s ennél jóval több is, hiszen a mai életbe való bekapcsolása kiemelkedő turisztikai és  környezetkímélő hatású." (Dr. Vukov Konstantin műemlékvédelmi szakmérnök levele, 1996) Végül az Országgyűlés akkori egyik alelnökének (!) közbenjárása eredményeként a nagybörzsönyi kisvasút kezelői joga 1 Ft-os jelképes összegért 1998 március 16-án az Ipolyerdó Rt.-tői a település önkormányzatához került. 1997 és 2001 között  számos akadályt leküzdve, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és több minisztérium támogatását megszerezve, számos döntéshozó politikus, köztisztségviselő és hatóság jóindulatú segítségét elnyerve minden engedélyezési,  műszaki és végül anyagi feltétel összeállt a felújítás megkezdéséhez. A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület tagjai és mások ezalatt az évek alatt gondoskodtak a pálya állagmegóvásáról, a szerző pedig 2000-ben elérte az utolsóként fennmaradt csúcsfordítós vonalrész ipartörténeti műemlékké nyilvánítását. A helyreállítás 2002 tavaszán az 1999-es felhőszakadás megrongálta kisirtási hidak újjáépítésével kezdődött. A Nagybörzsöny—Nagyirtás szakasz ünnepélyes átadására nagy, közös sikerként 2002. szeptember 7-én került sor. Az őszi próbaüzemet a Kisvasutak Baráti Köre rekordforgalommal zárta. Ezzel nem elégedtünk meg, sőt. A kedvező forgalmi tapasztalatok, a média semmihez sem  hasonlítható érdeklődése új erőt adott. A nagybörzsönyi és a márianoszírai  polgármesterváltozások (Kempf Gyula és Kiss László urak) csak a stafétabot átvételét jelentették: a kisvasútlobby a szobi  mozdonnyal", Remitzky Zoltánnal „váltóállítás" nélkül, a kormányváltáson átgázolva robogott tovább. Persze ebből Szobon vagy Márianosztrán semmi sem látszott, holott az önkormányzatok egyre égetőbb, napi gondjai között „zakatoló"  polgármesterek rendíthetetlenül dolgoztak a jövő turisztikai attrakciójáért, a kisvasútért, de ennek kommunikációjánál többre becsülték a település hétköznapjainak segítését. 2003-ban ránk mosolygott a szerencse. Májusban minden tudásunkat összeszedve – a pályázatíró  szürkeállományukat 500 ezer Ft-ért kínáló szakértő cégeket holtvágányra állítva–  összeállítottuk a PEA-ROP (Pályázatelőkészítő Alap — Regionális Operatív Program) keretében „A Szob— Nagybörzsöny kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállítása " c. pályázatot. Szob a pályázat aláírójaként, beadójaként vállalta annak minden anyagi és erkölcsi terhét. Karácsonyra kiderült: 120 pályázat közül 7, közöttük Szob nyert! A nagy öröm után némi üröm is  következett. Kiderült, hogy a projektérték minimumot (500millió Ft) utólag (!) 600 millió Ft-ban maximálta az állam, így ún. I. ütemben csak a Szob-Márianosztra szakasz felújítására, a Bezina-völgyben állagmegóvásra, ill. a Nagybörzsöny-Nagyirtás szakaszon síncserére nyílik lehetőség. (Persze néhány éve mit nem adtunk volna egy ilyen fejlesztési lehetőségért!) Az állam  finanszírozásában elkészült tervek, a megszületett engedélyek persze ismét nem maguktól jöttek. Szob és Nagybörzsöny polgármesterének nem volt könnyű dolga: a „papíron" megszülető vasutat a földre, Szob és Márianosztra közé kellett helyezni, s ez néha nem volt zökkenőmentes feladat... Ráadásul Szobon vagy Márianosztrán még az a lehetőség sincs meg, ami Nagybörzsönyben Kempf Gyula polgármesternek megadatik: ha csügged, kimegy egy szép, napsütéses napon a kisvasút végállomására és új erőt merít a kiránduló, a kis nyitott kocsikban elhelyezkedő családok mosolyából.

Végülis eljön a nap, az első kapavágással megkezdődik a kisvasút helyreállítása. A civil társadalom nevében, a budapesti kirándulók, kerékpárosok, a nemzet értékeinek gyarapításáért áldozatokra is képes polgárok képviseletében megköszönöm mindazok kitartó munkáját,  támogatását akik bármely módon hivatalukban, politikusként, országgyűlési képviselőként vagy egyszerűen felelős állampolgárként hozzájárultak - akárcsak adójuk 1%-ának felajánlásával

(Adószám: 18676264-1-13)

vagy a nagybörzsönyi szakaszon egy-egy utazással  a kisvasút üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez, de név szerint is ki kell emeljem á nagybörzsönyi szakaszt szívvel-lélekkel üzemeltető Paulik Jánost és csapatát, a leendő vasútállomások polgármestereit: Nagybörzsönyben Frey Lajost és Kempf Gyulát, Márianosztrán Martos Györgyöt és Kiss Lászlót, de mindenek előtt Szobon Remitzky Zoltánt, aki 15 éve tudatosan, „talpfánként" építi és összefogással a  háta mögött be is fejezi a Szob—Nagybörzsöny kisvasút helyreállítását.

Egyszer talán minden elkészül: „A kormány által 1965 végén jóváhagyott terv szerint (Börzsöny Turistakalauz 1966.) a Szob-Nagybörzsöny közötti erdei vasutat alkalmassá teszik a  zemélyszállításra. " - de magától soha. Azon kell  legyünk, hogy jó célokért összefogva, a  lehetőségeket megra-gadva, a közösségi célokért is tevékenykedve minél többet tehessünk le arra a jelképes asztalra, ahol Magyarország nemzeti értékei sorakoznak.

„Ne azt kérdezzétek, mit tesz értetek a hazátok, hanem azt: Ti mit tehettek a hazátokért."           

(John Kennedy)

 

A cikk írója: 

Berki Zoltán térképész,

a Börzsöny turistakalauz

szerkesztője,

a Nagybörzsöny-Szob Erdei

Kisvasútért Közalapítvány

kuratóriumi tagja

Last update: 03-03-2008 00:10

Keywords : szob, kisvasút, idegenforgalom
Küldje el egy ismerősének!

Users' Comments (0) Hozzászólás RSS küldése

Még nincs hozzászólás

Hozzászólás



mXcomment 1.0.6 © 2007-2012 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved
< Előző   Következő >
Browse the web faster with Firefox
Régi és újabb cikkek
Online felhasználók
Jelenleg 25 vendég online

szob  kisvasút  szobi  további  börzsöny  szobon  magyar  nagy  minden  forint  szerint  után  múzeum  nagyirtás  család  erdei  csak  régészeti  baráti  érdy  vagy  gastroland  máv  kisvasút  fejlődő  duna    luczenbacher  dunakanyar  kép  idegenforgalom 


Created with Zaragoza Clouds

Látogatószámláló:
Eddig 1680425 látogatónk volt az oldalon
© 2012 Szob - szobikozter.hu
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.
Google PageRank