on 19-02-2008 06:38

Views 1059

Favoured Semmi

- Nemigen akad példa arra, hogy a magyar menedzsment jóval a privatizáció után megvásárolja a céget a külföldi tulajdonostól.

FL. - A privatizáció ténye nem változott. Ami változott az, hogy a külföldi helyett magyar befektető szállt be. A korábbi tulajdonos Tesseire-t megvette egy másik francia cég a Fruité. Az éves szinten 140 millió euró árbevételű Fruité azonban nem szörpöt, hanem gyümölcsleveket készít. A vásárlással viszont lett 3 leányvállalata - Szobon, Belgiumban és az USA-ban -, amelyeknek  kapcsolatát új ületi modell alapján működteti. A Fruité elnöke úgy vélte, számukra nagy kíhást jelent a franciaországi fúzió menedzselése, ezért úgy vélte, célszerű a leányvállalatoknak franchise lehetőséget adni. Ennek értelmében a grafika és a design marad és közös lesz a beszerzés is, ami számos előnyhöz juttat minket. A fejlesztéseket és a szervezési folyamatokat tulajdonosként úgy oldjuk meg, ahogy szeretnénk. Így magunk alakíthatjuk a portfoliónkat és határozzuk meg a lehetőségeinket is.

- Önök 45-45 százalékot vásároltak. Miért "hagytak" meg 8 százalékot a Fruité-nek?

FL. - Praktikus oka volt. A legtöbb szállító, aki elfogad egy együttműködést (pl. közös beszerzés), kér egy bizonyos mértékű kereszttulajdonlást. Ez a beszerzésnél azért jó, mert egymás szerződéseiből - mi Franciaországból, ők Magyarországról - lehívhatjuk a kedvezményes tételeket. Ez pedig mindkét fél számára előnyös vásárlási lehetőségeket biztosít. Van olyan beszállító cég, amelyik elfogad egy sima beszerzési társulást partnerként. Vannak azonban szép számmal olyan cégek is, akik jogi feltételekhez kötik a közös vásárlást - különösen az Európai Unióban -, így ez a megoldás valóban kedvező lehetőségeket biztosít a számunkra.

- Mi változik az új felállással?

FL. - A változásoknak van egy-két Szobi Szörpös specifikuma. A Szobi Szörp �67-ben alakult hét szövetkezet társulásaként. Így a régi rendszerből sok mindent örököltünk, ami ma is megvan. Hogy csak egyet mondjak, a dolgozók 80 százaléka ma is szakszervezeti tag. Ezek a dolgok korábban befolyásolták a menedzsment munkáját. Együtt kellett dolgoznunk a francia vezetéssel - ott is erős a szakszervezet - és a dolgozókkal is. Az egyik oldalról volt egy vállalati kultúrarendszer, ami a szociális biztonságra épült és ezt erősítette a francia tulajdonos is. Korábban amikor visszaépítettük a létszámot, nem mindig tudtuk érvényesíteni a cég érdekeit. Itt például a betegállományokra gondolok. Nem jó az, ha a targoncás a "legsűrűbb időben" a kőműves mellett dolgozik segédmunkásként. Mint vállalkozó ezt a továbbiakban nem tudjuk elfogadni. Ez azt jelenti, hogy módosítjuk azoknak a létszámát, akik után eddig csak fizettünk. Ez mintegy 15 százalékos leépítést jelent, ami éves szinten 40 millióval jobb eredményt hoz a cégnek.

- Azért nyilván más lépésekre is szükség lesz.

FL. - A helyzet adott, Magyarország leépítette azt a piaci pozíciót - Oroszországot - amely 30 évig eltartotta az országot. Tudni kell azt, hogy ez már nem jön vissza. Jelenleg nem tudunk versenyezni a nagy nyugati cégekkel. Hiába vagyunk alacsonyabb a bérszínvonal Magyarországon, sajnos fajlagosan mégsem vagyunk olcsóbbak. Költség és volumen alapon kellene olcsóbbnak lenni mondjuk egy német céggel szemben. A volumen és árbevétel paramétere attól függ, mekkora piacot szolgálunk ki. Ha mi magyarok nem állunk össze megfelelő méretűvé, akkor sohasem leszünk versenyképesek. Ezért az én értelmezésem szerint a megállapodásunk a Fruité-vel azt eredményezi, hogy mi érdemben tudunk fellépni az úgymond monopóliumokkal szemben. A kereszttulajdonlás biztosítja, hogy ezt jogosan alkalmazzuk is.

KG. - Azt mondtuk az együttműködésünknek a Fruité-vel három pólusa van. Hatékonyságnövelés az érdekeltség megteremtése által, szabad kéz a szerkezet átalakításban, illetve a gazdasági lehetőségeknek a kezünkbe kerülése. Eszerint valóban igazi franchise partnerek lehetünk. Közös beszerzéssel, közös értékesítéssel, és minden egyébbel, ami a két cégnek kedvező.

A franchise kapcsolat annyiban mindenképpen kedvező, hogy a Szobi Szörp termékei kikerülnek a francia piacra. Emellett milyen eredményt remélnek még?

KG. - A közös termékfejlesztésnek, értékesítésnek és dizájnnak köszönhetően az Elbától Keletre a Szobi Szörp értékesíti a maga csatornáin keresztül a Szobi és Fruité termékeket. A Fruité pedig Európa nyugati részén teszi ezt a két cég márkáival.

FL. - És ez logisztikailag is igaz. Az Alpok nyugati oldala - akár honnan nézzük is - az már Nyugat-Európa.

KG. - Márpedig a logisztikai költség megdrágíthatja az árakat. A kereskedelmi láncok most már a legtöbb esetben regionális beszállítást kérnek. A Fruité az együttműködés eredményeként részt vehet egy aukción, és azt mondhatja, hogy az ár Londontól Gdanskig ugyanaz, de én határozom meg, hogy melyik gyártóbázisomról szállítom ki a szerződött mennyiséget. Ezért nagyon fontos az együttműködés. Mert azt együtt dönthetjük el, hogy pályázunk-e vagy nem.

- A cég a szörp és a gyümölcslé piacon egyaránt érdekelt. Melyikre koncentrálnak jobban?

FL. - Hagyományosan szörppiacon vagyunk erősek, mintegy 35-40 százalékos részesedéssel. Gyümölcspiacon pedig 15 százalékos a jelenlétünk. Számunkra természetes, hogy mind a két főprofilt fejleszteni akarjuk. Az én véleményem az, hogy a szörppiac az unióban nem szabályozott. Amikor a piacot az EU szabályozza, az úgynevezett �ízű� szörpök nem mehetnek tovább szörp néven. Ennek eredményeként az ellenőrizhetetlenül előállított, követhetetlen, �ízű� szörpöt gyártó házi szörpüzemek megszűnnek majd. Az, hogy a magyar szürkegazdaság meddig tudja elfogadni a létüket, nem a mi asztalunk. Mi a szörp kategória imidzsét szeretnénk emelni. Ezért a magas gyümölcstartalmú, egészséges termékek előállításában vagyunk érdekeltek. A gyümölcslé más terület. A Szobi ott is értékarányos terméket kínál, bár mi nem tudjuk azt a reklámköltséget a termékek mögé tenni, amit a multinacionális cégek.

Önök szerint a hazai kereskedelemben lejátszódó folyamatok kedveznek a magyar cégeknek?

KG. - Nem biztos, hogy ezt a magyar kereskedelem oldaláról kell nézni. A szörp tekintetében elindultunk 40 éve és elértünk oda, hogy a kereskedők olcsó árat és nagy volument kérnek. Eljutottunk tehát az ipari gyümölcsszörptől az "ízű", vizes szörpig. Az uniós tagsággal ráadásul beérkeznek a magyar szabályozásnál sokkal gyengébb minőségű termékek is. Ezért lép tovább a Szobi Szörp a prémium kategória felé. És ezt lehet tapasztalni a gyümölcslénél is, bár nem olyan erősen, mint a szörpnél.

FL. - Mivel Magyarországon a gyártóbázis főleg a német, osztrák vonalat képviseli, a cégek ellenőrzik egymás termékeit egy közös szervezeten keresztül. De ilyen valódi minőség-ellenőrzés sem Lengyelországban, sem Szlovákiában nincs. Ki merem jelenteni, hogy a lengyel termékek 80 százaléka nem felel meg az EU szabályoknak. Viszont egy magyar 100 százalékos narancslé, az tényleg az. Ezért lehet olcsóbb az, amit külföldről hoznak.

- Ha sikerülne a jövőbe pillantaniuk, milyen képet festenének a Szobi Szörpről &-acute;s a magyar kereskedelemről?

FL. - A magyar kereskedelem szerkezetében tovább koncentrálódik. És ez nem feltétlenül külföldi koncentrációt jelent. Egy Coop, egy CBA már olyan erős, hogy őket nem győzi le a külföldi láncok együttese sem. A maradék független kereskedő valahová csatlakozik majd, már csak a C+C-k gyengülése miatt is.

KG. - Az újfajta kereskedés 8-12 éve indult. Ezalatt majdnem lezajlott az, ami Európában 30-40 év alatt. Ez eredményezte a visszásságokat. Viszont több olyan példa van, hogy ezek a visszásságok kisimulnak és megszűnnek. A Szobi Szörp viszonylatában azt gondoljuk, hogy a fogyasztó visszatér a minőségi termékekhez, tehát a Szobi Szörphöz.

Last update: 19-02-2008 06:38

Keywords : szob, szobiszörp

Users' Comments (0)

Hozzászólás